Szaladin
tulajdonképen Ajjub Jusszuf Ibn Szalah-ed-din, egyiptomi és
szíriai szultán, szül. Tekritben 1137. kurd szülőktől, megh. Damaszkusban 1193.
Atyja Ajjub katonai parancsnok volt és Sz. az ő és nagybátyja Sirkuh oldalán
kezdé meg pályáját. Buzgó szunnita létére nem szivelhette a siita Fatimidák
dinasztiáját, melyet végre 1171. a tróntól megfosztott. Meghódította Damaszkust
és több más várost, 1183. pedig Imad al-din-t arra kényszeríté, hogy egész
Sziriát neki átengedje. Ezóta a badadi khalifa (Aal-Naszir) engedélyével
Egyiptom és Szíria szultánjának nevezte magát. Sz. most minden erejét a
keresztesek által alapított jeruzsálemi királyság megtörésére fordította. A
hosszan tartó küzdelem vége az lett, hogy a partvidék Jaffától Tíruszig a
keresztényeknek jutott, a szentföld nagyobb része ellenben Sz. ahtalmában
maradt (1193). Sz. 17 fiut és egy leányt hagyott hátra. Utódai az Ejubidák
(Ajjubidák) benne tisztelték hatalmuk alapítóját. V. ö. a III. keresztes hadjáratról
és az arabokról, illetőleg a khalifákról szóló munkákat; Goergens-Röhricht,
Arabische Quellenbeiträge zur Gesch. der Kreuzzüge (1879).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|