Szász hercegrablás
Kaufungen Kunz német lovag, Mosen és Schönfeld lovagokkal
szövetkezve, Frigyes szász választó-fejedelem fiait Ernőt és Albertet az 1455
jul. 7. és 8. közti éjjelen az altenburgi várkastélyból elrabolta. Okot erre az
adott, hogy Kaufungen a szász választó-fejedelemnek tett szolgálataiért nem
kapott elegendő jutalmat, sőt bizonyos birtokokat, melyeket a
választó-fejedelem előbb neki ajándékozott, később erőszakkal tőle visszavett.
A rablók különböző utakon igyekeztek Kaufungen csehországi várát, Eisenberget
elérni, de a cseh határ közelében, ahol Kaufungen pihenőt tartott, a fogoly
Albert herceg egy Schmidt György nevü szénégetőnek felfedezte a dolgot. Erre
Schmidt több szénégetővel a rabló lovagot meglepte, megkötözte és a közeli
grünhaini kolostorba vitte. A másik két lovag Ernő herceggel elérte ugyan
Eisenberget, de kaufungen esetének hirére büntetlenség feltétele mellett a
herceget kiadták. Kaufungen Kunz 1455 jul. 14. Freibergben lefejeztetett,
Schmidt pedig Triller név alatt Zwickau mellett nemesi birtokot kapott. V. ö.
Gersdorf, Actenstücke zur Gesch. des Prinzenraubs (Altenburg 1854); Schäfer,
Der Montag nach Koliani vor 400 Jahren (Drezda 1855); Koch, Trillersagen
(Meiningen 1884).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|