Székhólyag

az állati petének az a része, melybe az embrio kifejlődése után a peteszék maradványa meghúzódik. Majd az embrio testében fekszik, majd pedig azon kivül s ez utóbbi esetben egy kocsány segélyével függ össze az embrio bélcsatornájával. Az embrio és a Sz. különbözőleg függhetnek össze; majd az előbbi szájvégén (sepia), majd a hasoldalán. A Sz. tartalma legtöbb a cápáknál, csúszómászóknál és madaraknál, a többi halaknál, kétéltüeknél és emlősöknél kevés. A Sz. falazatában véredények vannak; az eleventszülő cápáknál fölületén véredényes, üreges kinövések jelentkeznek s ezek a méh falazatával összeköttetésbe lépnek; minek következtében a méhlepény egy neme képződik. Tartalma rendesen az embrio testének fölépítésére szolgál s lassanként megkevesbedik, mig végre vagy egészen az embrio testébe kerül (cápa), vagy pedig a születéskor a peteburokkal levettetik. Az emlősöknél az embrio táplálására szolgáló semmi anyagot sem tartalmaz s igy jelentéktelen.

Forrás: Pallas Nagylexikon