Székhólyag
az állati petének az a része, melybe az embrio kifejlődése
után a peteszék maradványa meghúzódik. Majd az embrio testében fekszik, majd
pedig azon kivül s ez utóbbi esetben egy kocsány segélyével függ össze az
embrio bélcsatornájával. Az embrio és a Sz. különbözőleg függhetnek össze; majd
az előbbi szájvégén (sepia), majd a hasoldalán. A Sz. tartalma legtöbb a
cápáknál, csúszómászóknál és madaraknál, a többi halaknál, kétéltüeknél és
emlősöknél kevés. A Sz. falazatában véredények vannak; az eleventszülő cápáknál
fölületén véredényes, üreges kinövések jelentkeznek s ezek a méh falazatával
összeköttetésbe lépnek; minek következtében a méhlepény egy neme képződik.
Tartalma rendesen az embrio testének fölépítésére szolgál s lassanként
megkevesbedik, mig végre vagy egészen az embrio testébe kerül (cápa), vagy
pedig a születéskor a peteburokkal levettetik. Az emlősöknél az embrio
táplálására szolgáló semmi anyagot sem tartalmaz s igy jelentéktelen.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|