Szemnecz

Emil, hirlapiró, szül. Faluszemesen (Somogy) 1859. Középiskoláit Székesfejérváron és Esztergomban végezte. 1877-79-ben mint veszrpmegyházmegyei növendékpap a teologiát hallgatta a budapesti egyetemen, 1879-ben átlépett a jogi karra, 1882. egyúttal a honvédségi Ludovika-akadémiát végezte. Mint az intézet első tanulóját 1882 aug. 30. soron kívűl hadnaggyá nevezték ki s e minőségben 1884 febr.-ig szolgált, amikor a tartalékba lépett és hirlapiró lett a Függetlenség c. napilapnál, amelynek 1879-81-ig munkatársa volt. 1886. függetlenségi antisemita programmal képviselőnek választották Zala-Egerszegen. 1888 dec. a Magyar Államhoz hivták meg, melyet 1890 jan. óta mint felelős szerkesztő vezet. A Csáky-rendelet ellen és az 1868. LIII. t.-c. 12. §-nak revideálására a hirlapi akciót ő vezette s ennek során az őt a parlamentben megtámadó Fenyvessy Ferenccel párbajt vívott. A polgári házasság szentesítésekor 1894 dec. 10-én irt cikkéért sajtóperben 8 havi államfogházra itélték. Ugyane cikkéért a honvédtisztikar becsületbirósága őt (1890. tartalékos főhadnagyot) 31 szóval 1 ellen felmentette. Az ítéletet a honvédelmi miniszter megsemmisítette s a budapesti tiszti gyülést delegálta, mely őt rangjától megfosztotta. 1895 szept. 20. Vácon megkezdette államfogságát, nov. 8. királyi kegyelmet nyert. 1897-ben Katolikus autonomia címen nagyobb munkát irt.

Forrás: Pallas Nagylexikon