Szerecsen
v. szaracen, a középkor magyarjainál eredetileg az arab és
bolgár mohammedánok neve. Sz. helynévvel már a XIII. sz. elején találkozunk
Fejér, Baranya, Pest, Veszprém s utóbb Sopron vármegyékben s a váradi Regestrum
szerint laktak Sz.-ek a Nyírségen is. Thuróczy (Krón. II. rész. 22. fej.)
általában véve az iszmaelitákat hivja Sz.-eknek, sőt 1233. II. András maga is
sz.-eket, v. iszmaelitákat említ (Fejér, Cod. Dipl. III. k. 319.). A
törvényhozás már Szt. István és Kálmán idejében is foglalkozott velök. - Sz.
mint személynév szerepel már 1165-1269. is (l. Iszmaeliták). - Sz. más
értelemben az afrikai néger (l. o.) és a spanyolországi mórok (l. o.) neve.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|