Szíkfűolaj
A kereskedelemben két egymástól teljesen elütő faját
különböztetik meg, ezek: a német vagy kék Sz. (Deutsch-Chamillen-Oel) és a
római vagy zöld Sz. (Römisch-Chamillen-Oel). A német Sz.-at a közönséges szíkfű
(Matricaria chamomilla L.) virágzatából gőzzel párolják. Párolgó olaj. szaga
jellemző, kellemes, íze hevítőn fűszeres, szine sötétkék. Fajsúlya 0,93-0,95.
Likört, orvosszert és illatos szert is készítenek vele. A római Sz.-at az
Anthemis nobilis virágzatából állítják elő vizgőzzel való lepárolás útján.
Szaga friss citromra emlékeztető, íze erősen zamatos, szine zöld. Fajsúlya
0,90-0,92. Értékes, az illatszerészetben használt illanó olaj.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|