Szkopcok
az orosz raszkolhoz (l. o.) tartozó eretnekek, akik, miután
egy gyermeket nemzettek, heréléssel megcsonkítják magukat. A szekta alapítója
Szelivanov Kondratij volt a XVIII. sz.-ban, akit egy másik szakadár
gyülekezetben már előbb isten anyjának tisztelt rajongó asszony, Ivanovna
Akulina az isten valódi megtestesülésének jelentett ki. Szelivanovot II.
Katalin Szibériába számkivetette, de később megengedte neki, hogy visszatérjen.
Meghalt szuzdalban 1832., még pedig állítólag 112 éves korában. A Sz. hite
szerint Szelivanov még egyszer meg fog jelenni a földön s új, boldog országo
alapít, melyben mindenki meg lesz csonkítva. Az orosz kormány szigoruan üldözi
a Sz.-at, akik azonban különösen azért, mert igen gazdag kereskedők vannak
köztük, ki tudják kerülni vagy legalább is enyhíteni a hatóságok szigorát. Az
üldözések elől sokan Romániába menekültek s ott nagyobb számmal tartózkodnak.
V. ö. Nadjezsdjin, Szkopcij (Szent-Pétervár 1845).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|