Szkutari

1. (Iskodra, Szkadar, Szkodra) az ugyanily nevü török vilajet főhelye, a róla elnevezett 48 km. hosszu, 6 km. széles, 373 km² területü tónak DK-i végében, termékeny síkságon, amelyet a Bojana és Kir öntöznek, mintegy 20,000 albán lak., akik legnagyobb részt alábnok; hajóépítéssel, pamutfonással és fegyverkovácsolással. Mint Albánia egyik kereskedelmi emporiuma, gyapjut, selymet, olajat, épület- és festőfát, kukoricát, búzát, piócát, bőrt, besózott halakart, gesztenyét és egyéb gyümölcsöket exportál. A nagy kertek közt épült házai mind egyformák; mecsetjei sem nyujtanak semmi érdekeset. Még egy közeli dombon levő erőssége is düledező állapotban van. Sz., az antik Scodra, Gentius illíriai királynak volt székhelye, akit Kr. e. 168. a római prétor, L. Anicius legyőzött; Gentius legyőzetése után Sz. is római várossá lett. Diocletianus császár az új tartománynak Praevalisnak székhelyévé tette. A római birodalom feloszlásakor a keletrómai birodalomhoz került. ezután fölváltva gót, szerb, velencei város volt, akiktől Dalmáciával együtt a magyarok foglalták el. Dalmáciával együtt későbben visszakerült a velenceiek birtokába, akiktől 1477. a törökök foglalták el. - 2. Sz. (Üszküdar, Iszkudar, az antik Chrysopolis), Konstantinápoly külvárosa, a Boszporus ázsiai partján, 40-50,000, csaknem kizárólag török lak. A Bulgurlu és Csamlidsa lejtőin amfiteátrumszerüen épült és egészen haidar-pasa nevü síkságig elnyuló város gyönyörü fekvésén kívűl kevés érdekességet nyújt. Utcái rendetlenek és piszkosak. Számos mecsetje közül a kiválóbbak: a Jeni-vali-dedsami, az Iszkelesszi-bujuk-dsami és a Csimili-dsami. Legnagyobb érdekessége a Haidar-pasa-síkság fölött emelkedő fensíkon a bujuk-mezarisz-tan, a nagy török temető, hires cipruserdővel, ahová az Európában is elhunyt ortodox törökök temetkeznek. A bizánciak itt emeltek három kolosszális szobrot annak emlékére, hogy az athéniek makedoniai Fülöp ellen megsegítették. 1689. a Jedik pasa-féle fölkelésnek volt a középpontja.

Forrás: Pallas Nagylexikon