Szorzás

vagy sokszorozás, az alapműveletek egyike. Hogy ha a és b pozitiv egész számokat jelentenek, akkor b-t megszorozni a-val annyit tesz, mint alkotni a b+b+...+a-dik/b összeget, amely röviden ab-vel szokás megjelölni. A b számot, amelyet ezen összeg előállítása végett a-szor tettünk összeadandónak, sokszorozandónak v. szorzandónak, az a számot sokszorozónak v. szorzónak, az eredményül nyert összeget pedig szorzatnak nevezzük. Bebizonyítható, hogy ab=ba, (ab) c=(ac) b, (a+b) c=ab+ac. E képletek azt fejezik ki, hogy a pozitiv egész számok szorzására érvényes a kommutativ, asszociativ és disztributiv elv. Minthogy a szorzandó felcserélhető a szorzóval a nélkül, hogy a szorzat értéke ennek következtében megváltoznék, még az elnevezésben sem szükséges azokat egymástól megkülönböztetni és ezért mind a kettőt a szorzat tényezőinek nevezzük. Több pozitiv egész szám szorzatát ugy alkotjuk, hogy az elsőt megszorozzuk a másodikkal, a nyert szorzatot a harmadikkal stb. Világos, hogy az ilyen szorzat értéke is független a megadott tényezők sorrendjétől. Ha más mint pozitiv egész számokkal el akarjuk végezni a Sz.-t, akkor e művelet értelmezését módosítanunk kell. A közönséges analizis körében szereplő számok esetében e módosítás mindig ugy történik, hogy a kommutativ, asszociativ és disztributiv elv megtartsa érvényességét.

Forrás: Pallas Nagylexikon