Szumériak és akkádok

ősrégi turáni származásu nép az Eufrát völgyéből, Babilonia területén, amely nemcsak az által nevezetes, hogy a legrégibb eddig ismert kulturának megalapítója, hanem egyúttal az által is, hogy nyelvének gyökszói feltünően megegyeznek különösen a török és a magyar nyelv gyökeivel, valamint nyelvtana is a turáni nyelvek sajátságait mutatja. Az ország északi részét Akkádnak, a déli részét Szumériának nevezték, a nép őshazája azonban a középázsiai fensík. Történelmét a fenmaradt emlékek (ékiratok) alapján körülbelül a Kr. e. 5000. évig kisérhetjük vissza. Eleinte patizi címü papi fejedelmek uralkodnak a nép felett, de már körülbelül Kr. e. 4500. a szirgullai patizik helyébe a szirgullai királyok lépnek. A legnagyobb patizi Gudia volt, aki 3100 körül Élam, Úr és Akkad tartományok fejedelmeit legyőzi és székhelyét Szirgullából Urba helyezi át; építményeket létesít, a szépművészetet s a kereskedelmet hatalmasan pártolja és alatta a vallás is átalakul, mely eredetileg az ég és föld tisztelete és samaizmus volt. Már egyik előde, Úr-Bau alatt, mint az erősen növekvő semita bevándorlás nyomai, mutatkoznak egyes tartományokban semita papkirályok; Kr. e. 2700-2500. már semita királyokkal is találkozunk, akiknek sorozatát azonban 2403-2035. megint tizenegy turáni származásu király szakítja félbe. Azután megszakítás nélkül következnek a semita dinasztiák. A bevándorló semiták először az északi tartományt változtatták át semita állammá; még előbb azonban a még inkább északra fekvő Assziriát, amely hasonlóképen eredetileg akkád gyarmat volt. Az ilykép keletkező semita birodalom, miután Khamarrugas (1923-1868) székhelyét Babiloniába helyezte át, nevét is megváltoztatta és a babiloniai birodalom nevét vette fel. A szumériai ékiratokat Rawlinson fedezte fel először Sardanapal könyvtárában és ő, valamint Hincks akkád feliratoknak nevezte azokat. Halévy hipotézisét, hogy a szumériai irás pusztán a semita asszir-babiloni nyelvnek a papok által szerkesztett titkos irása volna, Hommel Frigyes döntötte meg a szumériai-akkád nyelvtan és szójegyzék összeállításával, mely a nyelvnek turáni voltát kétségtelenné teszi.

Forrás: Pallas Nagylexikon