Tizedes tört

olyan törtszám, melynek nevezője 10, 100, 1000 s t. i., szóval 10 valamely hatványa; tehát a T. ilyen alaku a/10^k, a-ból a egész szám. A számolásban lényeges a T.-eknek a helyértéken alapuló felirási módja, mely abban áll, hogy az egyesektől jobbra az első helyre a tizedrészeket, a másodikra a századrészeket stb. irjuk. A helyérték elvének eme kitágítása folytán a T.-ekkel éppen ugy számolhatunk, mint az egész számokkal. A T.-eket Stevin Simon alkalmazta először a számításban. 1585. flamand nyelven, később pedig franciául is megjelent La disme címü könyvecskéjében bevezeti a tizedrész, századrész stb. irásmódját a helyérték alapján. A tizedrészt primesnek, a századrészt secondesnek stb. nevezi és a számjegy mellé kis körbe helyezett 1, 2 jegyekkel különbözteti meg egymástól. A helyérték felhasználásával műveleteket is végez éppen ugy, mint mai napság végezzük. Stevin művecskéje nem terjedt el eléggé. Innen eredt, hogy Keppler az ő munkatársának Bürginek tulajdonítja a T.-ek feltalálását. Bürgi tényleg alkalmazt a T.-eket sinustáblázat készítésénél. A T.-ek felirását lényegesen megkönnyítette a tizedes komma, melyet legelőször Keppler alkalmazott. Grammateus tanította a közönséges törtnek T.-té való átalakítását és Ludolff alkalmazta a T.-eket kamatszámolásnál. De sokáig tartott, mig elterjedtek, mert a mértékek nem voltak vizedes rendszerbeliek.

Forrás: Pallas Nagylexikon