Tyrannosaurus

A földtörténeti középkor utolsó időszakában a krétakorban élt hatalmas ragadozó őshüllő. Testhossza a 13-14 métert is meghaladta, csak a koponyája 120-150 cm-s volt. Benne a 25-30 cm-s fogakkal ragadta meg az áldozatát. Ekkora ragadozó sikerrel vehette fel a harcot a kor hatalmas, sokszor jól felfegyverzett növényevőivel is. Főleg, ha csoportosan támadták meg a növényevő csordát, mint ma Afrikában az oroszlánok a kafferbivalyokat. A Tyrannosaurus egyesek szerint 8-10 tonna, míg más nézetek szerint 12-14 tonna súlyú volt. Két lábon járt,de nem felegyenesedve, ahogy régebben ábrázolták, hanem előre döntött testtel, és a hosszú farokkal egyensúlyozta magát. A mai nézet szerint melegvérű lehetett és az már feltételez gyorsabb mozgást, fürgébb ragadozót is. Csökevényes mellső végtagja funkciójáról a tudósok ma is vitatkoznak. Ennek mérete nagyjából egy emberi kar méretének felel meg, de kb. tízszer olyan erős lehetett. Viszont olyan rövid volt, hogy az állat a saját száját sem érte el vele. Így hát azokat nem használhatta támadáskor, mint a korábbi (jura időszaki) ragadozók. Ma már nem csak a növényevőknél, a ragadozóknál is feltételezik az utódgondozást is. Hasonlóan a mai ragadozókhoz, a Dinosaurusok is táplálták, nevelték, tanították kicsinyeiket. Egyesek szerint a Tyrannosaurus volt a legnagyobb szárazföldi ragadozó a világon, mások szerint a nemrégen megtalált dél-amerikai óriásragadozó, a Gigantosaurus nagyobb volt nála is.