Ulánusok
(dsidások), dsidával felfegyverzett lovasok. A név tatár
eredetü és a. m. vitéz, derék. A lengyeleknek hasonlóan felfegyverzett
lovasságuk volt, mellyel a tatárok betöréseit visszaverni igyekeztek és ezeket
is U.-nak nevezték el. A lengyel U. tehát az első ilynemü lovasok voltak
Európában és ez okból mint lengyel nemzeti fegyvernem szerepeltek. A
lengyelektől a többi európai hadsereg is átvette az U.-at eredeti és sajátos
öltözetükkel együtt, mely a négyszegletes lengyel sipkából (czapka) s a két sor
gombbal ellátott rövid ulankából áll. A lengyelek után Ausztria állította fel
az első ulánusezredet 1790. és 1791.; azután következett Poroszország, melynek
már 1745. volt dsidával felfegyverzett ezrede, melyből 1808. ulánusezred lett.
Még később Oroszország és más államok is állítottak fel ulánusezredeket. A cs.
és kir. közös hadseregben a 11 ulánusezred 1-től 8-ig és 11-től 13-ig terjedő
számokkal vannak megjelölve; e mellett minden ezred még az időleges esetleges
örökös ezredtulajonos nevét is viseli.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|