Velites

mindennemü könnyü csapatok (levis armaturae) a rómaiaknál a második pún háboru idejében. I. Napoleon a középosztályhoz tartozó fiatal emberekből, akik a szolgálati kötelezettség korát még el nem érték volt, velit-csapatokat alkotott (2 a 800 gyalog V. és később lovas veliteket). Ezeket a velitákat a gárdákhoz csatolták, katonailag kiképezték s többnyire három év után a sorcsapatoknál alhadnagyokká nevezték ki. Az összes gyalog velitákból 1806. egy gárdaezredet állítottak fel; a lovas veliták egészen a császárság végéig fennállottak. Toscanában és Torinóban is állítottak fel akkortájt velitákat. V. ö. Bardin, Dict. de l"armée (Páris 1841-50). Ausztriában 1813. egynéhány velit-osztályt állítottak fel önkéntesekből.

Forrás: Pallas Nagylexikon