(ejtsd: vicsenca), 1. tartomány Olaszországban Tirol,
Belluno, Treviso, Padova és Verona közt, 2785 km2 területtel, (1881)
396 349, az 1895-iki becslés szerint 447 499 lak. É. és ÉNy-i részében a
Trienti Alpok takarják a Pasubio heggyel (2885 m.); ezekből D. felé kiágaznak a
Lessini hegyek és K. felé azon fensík, amelyen a Sette Comuni állnak; végre itt
vannak a vulkáni eredetü Berici hegyek. Nagyobb folyója a Brenta a
Bacchiglionéval, amely a Retronét és Asticót veszi fel, továbbá a Frassine. A
földje termékeny; gabonanemüeken kivül főként szőllőt és eperfát termelnek; a
selyemtermelés jelentékeny. Az ásványország szolgáltat barnaszenet, márványt és
keresett porcellánföldet. A főbb iparágak a posztó- és selyemipar, meg a
szalmafonás. Járásai: Arzignano, Asiago, Barbarano, Bassano, Lonigo, Marostica,
Schio, Thiene, Valdagno és V. - 2. V., az ugyanily nevü tartomány fővárosa,
püspöki székhely, 60 km.-nyire Velencétől a Retrone és Bacchiglione
összefolyásánál, vasutak mellett, (1881) 39 430, az 1894-iki becslés szerint 41
200 lak., selyemfonással és szövéssel, len- és kenderfonással, gyapju- és
pamutszövéssel, téglagyártással, butorkészítéssel, ötvösiparral; a
Bertiolana-féle könyvtárral (több mint 80 000 kötet), különösen a velencei
iskola mesterei által készített képekben gazdag képtárral, érem-, pénz-,
ásvány- és fossziltárgyak gyüjteményével. A Monti Berici lábánál elterülő kies
fekvésü város régi körfalai részben le vannak rombolva és árkai megművelve. A
várost átszelő Corso gazdag műemlékekbne, amelyek nagyobbára Palladio művei;
ezek közül a jelentékenyebbek: a Ragione-palota, amelyet a XIII. sz.-ban
Palatium vetus néven építettek; a Loggia Prefetticia, a Barbaran-palota, az
1580. készített szinház. A régi székesegyház gót ízlésü volt, de számos
restauráció eredeti jellegéből kivetkőztette; a Santa-Corona-templom a XIII.
sz.-ból való; a San Lorenzo a város legérdekesebb gót temploma. A Monti Bericin
álló Madonna del Monte Berico nevü búcsujáró kápolnát a városnak del Monte nevü
kapujával 650 m. hosszu, fedett, árkádos folyosó köti össze. A mellette levő
kolostor éttermét Paolo Veronese egy képe díszíti. V. etruszk eredetü; a római
uralom idejében már virágzó város volt Vicetia vagy Vicentia néven; nagy
amfiteátrumának romjai máig is láthatók. 401. kifoztotta Alarik; 452. csaknem
teljesen lerombolták Attila hunnjai. V. egyike volt az első városoknak, amelyek
a lombard városi szövetséget alkották. II. Frigyes 1236. elfoglalta; ezután
különböző fejedelmi családok uralkodtak benne. 1404. önkényt meghódolt
Velencének, amelynek sorsában osztozkodott. V. ö. Marzari, La istoria di V.
(1604); Brentari és Cainer, Guida storico-alpina di V. stb. (1888); Rumor,
Bibl. della citta e provincia di V. (1891).
Forrás: Pallas Nagylexikon