Vladivosztok
földrajz
(a khinaiaknál Hai-sztan-vai), azelőtt Port-May, az
orosz-szibériai partvidék székhelye, kikötőváros és vasúti végpont, az É. sz.
43° 7" és a K. h. 131° 54" alatt, a Muravjev Amurszkíj-félsziget D-i végében,
az Aranyszarv- és Amur-öböl közt, (1890) 14 446 lak., akik kközt 4193 khinai;
fürész- és gőzmalmokkal, sör-, tégla-, bőrgyártással; élénk hajóforgalommal. V.
szabad kikötő és biztos menedéke a hajóknak; csakhogy 2 hónapon át be van
fagyva. 1893. a kisebb hajókon kivül érkezett 136 hajó 134 684 tonna
tartalommal. A behozatal fő cikkei: liszt, rizs, tea, cukor, italok, vas- és
kézműáruk; a kivitelé: nyers anyagok. A majdnem kizárólag fából épült városnak
van muzeuma, hajós- és ipariskolája, tudományos társulata, amelynek célja az
Amur-vidék tanulmányozása; a város telegráfösszeköttetésben áll Szibérián át
Európával, továbbá Nagaszakin át Sang-haival. V.-ot 1860. alapították mint
katonai állomást; 1876. Nikolajevszk helyébe hadi kikötővé tették és 1888. a
partvidéknek lett a fővárosa. Mint az épülőben lévő szibériai vasyút végső
pontja, alkalmasint K.-Ázsia egyik legjelentékenyebb városává lesz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|