West

Benjámin, angol festő, szül. Springfieldben (Pennsylvania) 1738 okt. 10., megh. Lonbonban 1820 márc. 1-én. 1760. Rómába ment, ott csakhamar rendkivüli hirnévre tett szert, ugy hogy korának legkiválóbb művészei közé sorozták és a firenzei, parmai és bolognai akadémiák tiszteleti tagjuknak választották meg. 1763. Londonba ment és ott is ugy ünnepelték, mint a nagy történeti festészet kitünő képviselőjét. Művei, melyeknek tárgyát az ókor történetéből és a szentirásból vette, hideg, akadémikus jellegüek, részben az ókori szoborművek, részben a XVI. sz.-beli olasz festészet hatása alatt keletkeztek és mégis lelkes magasztalókra találtak a korabeli angol festők realista képeivel szemben. Jóval érdekesebbek modern tárgyu képei, melyekben azon időben bámulatos merészséggel használta föl korának öltözeteit. Leghiresebb közülük és számtalan reprodukciója révén Angolországban még ma is rendkivül népszerü a Wolfe tábornoknak a quebecki csatában 1759 szept. 13. bekövetkezett halálát ábrázoló festménye (1768, londoni Grosvenor-képtár); ezenkivül hat nagy festmény III. Eduárd angol király történetéből (Hamptoncourt); Penn Vilmos és az indiánok; Nelson tábornagy halála; A la-houguei csata; The battle of the Boyne. V. ö. Galt, The life, studies and works of Benjamin W. (London 1820, 2. kiadás 1826).

Forrás: Pallas Nagylexikon