Whewell

(ejtsd: júel) Vilmos, angol tudós, szül. Lancasterben 1794 máj. 24., megh. Cabridgeben 1866 márc. 6. Tanulmányait Cambridgeben végezte, azután pedig u. o. a matematika tanárává lett. 1828. a mineralogia tanszékét nyerte el, melyről azonban 1833. lemondott. 1838. mint a morál-filozofia tanárát az egyetemre hivták, 1841. pedig a Trinity-College főnöke (master), majd végül 1855. az egyetem helyettes kancellárja lett. Igen sokoldalu ember volt, mit leginkább az bizonyít, hogy számos fizikai, filozofiai, mineralogiai nemzetgazdasági és más tudományos iratain kivül a Goethe-féle Hermann und Dorotheát is angolra fordította. Tudományos munkái közül csak ezeket említjük: Mechanical Euclid (6. kiad., 1843); Astronomy and general physics, considered in reference to natural philosophy (London 1834, 2. kiad. 1864); Histoy of the inductive sciences (3 köt., u. o. 1837); Philosophy of the inductive sciences (2 köt., u. o. 1840), mellyel Kant filozofiáját terjesztette hazájában; History of scientific ideas (3. kiad. 2 köt., u. o. 1858-61); Elements of morality, including polity (u. o. 1845); Lectures on systemati morality (u. u. 1846); Lectures on the history of moral philosophy in England (u. o. 1852); On Ricardo"s principles of political economy (1833) stb. Kiadta továbbá Grotusinak De jure belli et pacis c. művét, angol fordítással ellátva (Cambridge 1854). V. ö. Todhunter, William W., account of his writings (2 köt., London 1876).

Forrás: Pallas Nagylexikon