Wolframit

(ásv.), wolframsavas vas és wolframsavas mangán izomorf keveréke (FeWO₄ + MnWO₄), néha kevés niobsav- és tantálsav-tartalommal. Egyhajlásu rendszerbeli rövid oszlopos meg táblás, nagy ritkán tűs-kristályokban és leveles, szálas halmazokban; barnás-fekete, karca vöröses-barna; átlátszatlan, gyémántfényü, fémesfényü vagy zsírfényü. K. 5-5,5, fs. 7,5-7,5. Leggyakrabban ónkő (kaassziterit) társaságában, mint p. a cseh Érchegységben: Zinnwald, Schlaggenwald, ahol nagy, szabad, oszlopos, vastag (erősen rovátkos) kristályokban és leveles halmazokban terem; sugaras-leveles tömegekben a Harzban (Neudorf). Nagyon szép táblás kristályokban ismeretes (berill társaságában) Szibériából (Nercsinszk). Mangánt tartalmaz a Nevadán előforduló hübnerit. Nagy érdekes a hazai előfordulás, mivelhogy nálunk Felsőbányán tűs kristályokban trachitban találni, már pedig fiatalabb kőzetekben a W. igen ritka. Régebben vasércnek, azután mangánércnek tartották, az ónkőbányákból mint hasznavehetetlen anyagot kihánytákk; felismervén benne a wolframsavat, wolframpreparátumokat meg wolframacélt gyártanak belőle.

Forrás: Pallas Nagylexikon