Zara

(Zadar, Jadera), Dalmácia fővárosa, kat. érseknek, egy metropolitának és egy görög keleti püspöknek székhelye, 1873-ig vár, a róla elnevezett és az Ugliano és Pasman szigetek által az Adriai-tengertől elzárt csatorna mellett, (1890) 11 496, mint község 28 230 nagyobbára olasz lakossal, hires maraschingyártással, gőzmalommal és üveggyárral. Az átlagos hajóforgalom 1900, 280 000 t. tartalommal. A város 4 kapuja közül a kiválóbbak: a Porta di Terraferma a veronai Sanmicheletől, a San Grisogono-kapu és a római időkből való Porta marittima. Terei közül a jelentékenyebbek: a Piazza dei Signori a szép Loggia publicával, amelyben a nyilvános könyvtár, a Paravia van elhelyezve és a városházzal, továbbá a Piazza delle Erbe a püspöki palotával. A templomok közt a legkiválóbb a XIII. sz.-beli dom, vagyis Szt.-Anasztázia-templom, egy háromhajós bazilika, Dalmácia középkori építményeinek egyik legérdekesebbike, amelyet Dandolo doge építtetett; benne az ifjabb Palmától és Carpacciótól vannak képek. A San-Simeone-templomban szt. Simonnak a város védőszentjének csontjai pihennek egy ezüst koporsóban. Említésre méltó még a San Donato franciskanus-templom, amelyet most muzeumul használnak. A giardiono pubblico Welden tábornok alapítása 1829-30. A Riva-Francesco-Giuseppinát 1877. annak emlékére készítették, hogy Ferenc József a várost meglátogatta. Z. eredetileg a liburiak városa volt; a római korban Jadera nevet viselt. Miután Salonát a VII. sz.-ban az avarok feldúlták, Z. lett Dalmácia fővárosa és ez idő úta sorsa a Dalmáciáéval (l. o.) forrt össze.

Forrás: Pallas Nagylexikon