Zengg

(Senj, Segnia), szab. kir. város Lika-Krbava vármegyében, az Adriai-tenger (Canale de la Morlacca) partján, a zengg-modrusi r. kat. püspöknek, káptalannak és szentszéknek, a Z.-i járás szolgabirói hivatalának, járásbiróságnak, kir. közjegyzőségnek, m. kir. révkapitányságnak, hadi tengerészetnek és kereskedelmi kamarának széke; van r. kat. hittani intézete, püspöki papnevelőintézete, királyi reálgimnáziuma, fővámhivatala, adóhivatala, m. kir. révhivatala, tengeri halászati bizottsága, dohánygyára (120 munkás). Hajdan jelentékeny tengeri kereskedelme most csak helyi jelentőségü. Van gőzhajóállomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Hajóforgalma 160-170 évenként, 100 000 tonna tartalommal. Lakóinak száma (424 házban) 1857-ben 2953 volt, jelenleg (1891)csak 1785, majdnem kizárólag horvát-szerb. Z. Horvátország legrégibb városai közé tartozik; állítólag senori gallok alapították még Kr. e. 600 évvel (?); Kr. u. a IV. sz.-ban Senia vagy Segnia név alatt már tényleg fennállott, 452. Attila elfoglalta, a XIII. sz.-ban barbár csapatok elpusztították, de ismét felépült és IV. Béla király Frangepán Frigyes és Bertalan grófoknak adományozta. 1483. Mátyás király szabad királyi várossá emelte. Később Z. lakói az uszkókokkal szövetkezve, ismételve harcoltak a törökök ellen. Püspöksége a XII. sz.-ban alapíttatott. A XIV. sz.-ból eredő kastély ma kaszárnyául szolgál. A vámépület, mely ma is a város egyik legnagyobb épülete, 1559-ből való.

Forrás: Pallas Nagylexikon